Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani.
|
|
|
A szavaknak nagy hibájuk, hogy mindenki mást ért alattuk. Először egyeztetni kell őket, mint a különféle órákat.
|
|
|
A kérdések nyolcvan százaléka álcázott kijelentés.
|
|
|
|
|
|
Elsőnek nem a szavakat tanuljuk meg anyánktól. Arca jóságos mosolyát, lelkét, mely messze lángol.
|
|
|
Mennyivel könnyebb dolog boldogtalanságunkat szavakba foglalni, mint a boldogságot!
|
|
|
Szavak, szavak, szavak. Nyomuk van, és nem jelentenek semmit. Sorrendjüket változtatva változik jelentésük is. Ki az az őrült, aki tönkremenne értük? Ha nem titkolódzunk, keveset érnek a szavak.
|
|
|
Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal.
|
|
|
|
|
|
A szó olyan, mint a méh: méze és fullánkja van.
|
|
További idézetek témakörben:
|