12 Megosztás
Idézet
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene.8 Megosztás
Idézet
A zenész dolga, hogy zenéljen,
a szívem mélyéig elérjen.
Az író dolga, hogy meséljen,
de igazat írni ne féljen.7 Megosztás
Idézet
A világ, bocsánat, szar, de ugyanakkor színes is, és mindkét tulajdonságából remek regényeket szőhetünk.5 Megosztás
Idézet
Mint magadat, úgy munkáld a világot.
Tedd teljessé, mi csak tökéletes.
Tetteidben túl kell élned halálod,
megszületni másként nem érdemes.4 Megosztás
Idézet
Akkor jó egy regény, ha a közepén attól félek, hogy mindjárt itt az utolsó fejezet.4 Megosztás
Idézet
Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.4 Megosztás
Idézet
Ha megáld minket az ég valamilyen képességgel, azt hiszem, bűn lenne nem élni vele. A tehetség felelősség. Természetes, hogy megteszem, amit tudok, és segítek vele másoknak.3 Megosztás
Idézet
Vannak egyszer használatos könyvek, az ember elolvassa őket, talán még tetszik is neki, élvezi, de sejti, hogy soha többé nem veszi a kezébe, akár ott is hagyhatjuk a vonaton a következő utazónak. Vannak viszont többször használatos könyvek, azokra időről időre gusztusunk támad, öt- tíz évenként belelapozunk, esetleg megint elolvassuk, és az a vicc, hogy ezek mindig mások, valahányszor beléjük mélyedünk. Tulajdonképpen csak ilyeneket érdemes tartani otthon, ami a szépirodalmat illeti.3 Megosztás
Idézet
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?3 Megosztás
Idézet
Nem próbálok másoknál jobban táncolni. Csak magamnál jobban.3 Megosztás
Idézet
A zene szült engem s a nemzedékem.
A zene az utolsó menedékem.
Tudom, hogy egyszer a zene öl meg.
Zenével adjanak vissza a földnek!3 Megosztás
Idézet
A könyveket ugyan nem berendezési tárgynak készítik, de nincs a világon semmi más, amivel ilyen szépen lehetne berendezni az otthonunkat.3 Megosztás
Idézet
A könyvek védtelenek a műveletlenekkel szemben.2 Megosztás
Idézet
Ami engem illet, én azt a könyvet, amelyik jól van megírva, mindig túlságosan rövidnek találom.2 Megosztás
Idézet
A könyvtárból könyveket hordok haza (...) és új, eddig ismeretlen világok kezdenek kibontakozni. Olvasok és olvasok és rábukkanok dolgokra itt-ott, amelyek, mint "hatalmas" és "egyéni" "érzések", "megfigyelések" éltek bennem, dolgok, amik "az enyémek", én bukkantam rájuk, úgy jöttek elő saját magamból, és akkor döbbenve kellett látnom, hogy ezeket előttem jártak már régen megérezték, meglátták, formákba öntötték. És itt kezdődik az, amikor az embernek a kezében lassabban kezd járni a ceruza.2 Megosztás
Idézet
A pénz nem minden, és még csak nem is elég,
A mai világban sajnos a legfontosabb kellék,
Kell még!, mondod, hiszen valami késztet,
De soha meg nem szűnik ez a hiányérzet.2 Megosztás
Idézet
A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus.2 Megosztás
Idézet
Csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni.2 Megosztás
Idézet
Én mindig először megszagolom a könyvet, beszívom a képeket és a betűket, aztán úgy érzem: én vagyok a mese és a könyv az olvasó.2 Megosztás
Idézet
Mindig szoktam magammal valami könyvet vinni, ha valamikor valahová távolabbra s hosszabb időre mentem, részint ugyan valóban azért, hogy akárhol is olvashassak, részint pedig csupán hiúságból, hogy lássák, ki és mi vagyok én.