Idézetek > Bölcsesség idézetek > Felelősség idézetek



Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből.


Nem az a férfi, aki gyermeket tud nemzeni, hanem az, aki megélhetést tud biztosítani gyermekei számára, gondjukat tudja viselni és szeretni tudja az édesanyjukat.



Az élet ott kezdődik, amikor nem tudod, mi lesz.



A gyermekeket elsősorban nem az neveli, amit mondanak nekik, hanem az, amit látnak, amiben élnek.



Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.



Néha a balesetek egyszerűen megtörténnek. (...) Haragudni akarsz saját magadra, mert könnyebb elviselni, ha magadat hibáztathatod. De ha olyasmiért okolod magad, amiről nem tehetsz, nem segítesz senkin. (...) Azt hiszem, ez olyan, hogy a lelkünk mélyén azt akarjuk hinni, hogy mindennek, ami történik, van oka. Pedig nincsen. Az élet nem úgy működik. Néha az ember rosszkor van rossz helyen.



Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.



Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.



A férfi igazi mércéje nem a kora, hanem az, hogyan gondoskodik azokról, akik tőle függnek.



Az igazi szerelem nemcsak ölelkezés, hanem lemondás is, áldozatvállalás is, kitartás is.